Miért korrelálnak a kamatlábak a ROBOR-ral?

Egyszerű: a Román Állam döntése volt, amely 2010-ben az 50-es sürgősségi rendelettel (OUG 50) szabályozta a hitelnyújtás feltételeit. 🙂

Így az Állam (egy európai irányelv alapján) úgy döntött, hogy hiteleket vagy fix kamattal, vagy kamatlábbal, amely egy referenciaindexhez – a ROBOR-hoz kapcsolódik, lehet adni. Ezt a referenciaindexet választották, mert nemzetközi gyakorlatban használatos, ráadásul annak meghatározása átláthatóan történik.

Ez a rendelet által az állam úgy döntött, hogy megvédi a lakosságot a hitelek kamatlábainak esetleges növekedésétől, amelyek a bankok egyoldalú döntéseiből erednek.

Ezért most (a törvényi kötelezettség alapján) a hitelszerződések, lejben, változó kamat mellett tartalmaznak egy kamatot, amely ROBOR + egya bank fix margója.

Így, egy bank számára a ROBOR az alapanyag költsége, míg a haszon a nyereség, amelyből fedezik a költségeket (bérleti díjak, fogyóeszközök, ATM-ek, szoftverek, fizetések, stb.) és esetlegesen a profitot. Így a ROBOR nem befolyásolja egy bank nyereségét. 😅

❗⠀Jó tudni azt is, hogy:

➤⠀î2019. május 2-án a Román Állam kiadta a 19 / 2019-es sürgősségi rendeletet, amelyben a ROBOR mutatót egy új mutató, az IRCC váltja fel. Az új mutató a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre vonatkozik.

➤⠀Az IRCC kizárólag a változó kamatozású lejben nyújtott hitelre vonatkozik, a bankközi piaci tranzakciók volumene alapján súlyozott átlagkamatként számolják ki, és negyedévente frissítik, hasonlóan a ROBOR6M esetében alkalmazott módszerhez.

Ez minden munkanapon megjelenik a Román Nemzeti Bank honlapja. 😉