Hogyan számítjuk ki az inflációt?

Az inflációt a fogyasztási szokások átlagának megfelelően az áruk és szolgáltatások árainak alakulásának éves súlyozása alapján számítják ki, a lakossági háztartások éves kiadási szerkezetét figyelembe véve.

Például Romániában 2022-ben a fogyasztói kosár szerkezete a következő volt:

➤⠀élelmiszertermékek – 33,02%;

➤⠀nem-élelmiszer jellegű áruk – 49,38%;

➤⠀szolgáltatások – 17,60%.

Az európai nézőpontból nagyon fontos az infláció követése a harmonizált fogyasztói árindex alapján – a teljes EU-ra egységes módszertan alapján számolva.🌍

Az elmúlt negyedévek során általános emelkedést tapasztaltunk a fogyasztói árakban, gyorsuló ütemben (a legmagasabbak felé az elmúlt évtizedekben), világszerte, Európa-szerte és belföldön egyaránt. Ezt az inflációs nyomás erősödését számos tényező okozta, az ajánlati oldalról (dömpinghatások egybeesése, így az energiapiaci is), a kereslet oldaláról (a pandémia utáni gazdasági újraindulás) és geopolitikai oldalról (az ukrajnai események és azok következményei).

Például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a nemzetközi energiaárak 2021-ben évente átlagosan 99,6%-kal, 2022 januárja és novembere között pedig 70,4%-kal nőttek. A változást nem elsősorban az energiahordozó-kereslet jelentős növekedése okozta, hanem a járvány következményei – az új gazdasági modell felé való átmenet, amely főként megújuló energiaforrások fogyasztásán alapul. Ebben a kontextusban a kormányok intézkedéseket vezettek be az energia-piaci folyamatok ellensúlyozására, beleértve a belső szintűeket is, amelyeket nemrégiben 2025 tavaszáig meghosszabbítottak.⏱

Ugyanakkor a nemzetközi kőolaj árak évente átlagosan mintegy 70%-kal nőtt 2021-ben, illetve 40%-kal 2022-ben.

Továbbá, a nemzetközi élelmiszerárak átlagosan 26,1%-kal nőttek éves szinten 2021-ben, és 15,2%-kal éves szinten az 2022 januártól novemberig terjedő időszakban.📈

A valós gazdasági szinten a pandémia utáni újraindulás folytatódását tapasztaltuk az elmúlt negyedévekben, melynek alakulását számos tényező befolyásolta, beleértve az alacsony reálfinanszírozási költségeket (inflációval kiigazított nominális kamatlábak), valamint a megtakarítások többletét is, amely a járványügyi korlátozások alatt felhalmozódott negyedévekben keletkezett.

További részleteket az összes fentiekhez a blogunkban található cikkben olvashatsz: „Az infláció most, egy fellángolás”.  🙂