Milyen költségekkel járnak az alternatív befektetések?

Az alternatív befektetési alapok kezelői általában magasabb éves kezelési díjat számítanak fel, mint a hagyományos alapok, hogy fedezzék a szakosodott befektetési csapatok, az átvilágítás, a komplex jogi struktúrák és a likvidálhatatlan eszközök nyomon követésének költségeit.

Sok alternatív befektetési alap rendelkezik teljesítmény alapú jutalékkal (carry), például egy bizonyos küszöbértéket (hurdle rate) meghaladó nyereség egy százalékával. Ez elméletileg összehangolja a menedzser és a befektető érdekeit, de ösztönözheti a további kockázatvállalást is, ha a struktúra nincs jól átgondolva.

• Tranzakciós és működési költségek. A likviditás nélküli eszközökbe történő beruházások jogi, adózási és műszaki átvilágítást igényelnek (különösen ingatlanok, infrastruktúra, hitelek esetében). Vannak tanácsadói, értékelési, könyvvizsgálati, letéti és jelentéstételi költségek, amelyeket a alap visel, így közvetve a befektető is.
• Strukturálási és finanszírozási költségek. A tőkeáttételt használó alapok (az alap vagy befektetési járművek szintjén felvett hitelek) kamat- és finanszírozási szervezési költségeknek vannak kitéve. Ezek növelik a kockázatot, de felerősíthetik a hozamokat is – fontos látni, hogy az alap mennyi tőkeáttételt használ.